Fortuna Vros utcin egy csuklys idegen stl. Fejn csuklya, hogy ne mutatkozzon ellenfelei eltt. Megll, s elre tekint a tvolba. Egy operahzat lt, ami pts alatt van. Egy hatalmas szobor is van ott. Ltszik az arca. Hasonlt fhsnkre, Dantre. De ez nem , hanem az ikertestvre, Vergil.
Vergil: A Kard Rendje, mi?
A szobor nem ms, mint a Legends Lovag, Sparda szobra.
Vergil: A vezrk egy dmon, s olyan, mint Isten? - hajtja le a fejt, elgondolkodva nmi dolgon.
Csakhogy nem sokig tprenghet, mivel Madrijesztk rkeznek. Kardjt emeli, htulrl letmadja egy, ami ell sikeresen kitr s kiugrik a csuklya all. A kisebb csapat tloldaln jelenik meg. A megszokott lass mozdulattal visszacssztatja kardjt a hvelybe, a dmon pedig elpusztul. Aztn vgez a tbbivel gy is, hogy eldobja a hvelyt s a kardjt. Htra simtja hajt. Tovbbmegy, s a fentrl rkez kvetkez csapatot a levegbe ugorva lekaszabolja. Ismt lass mozdulattal visszacssztatja a kardjt, aztn indul tovbb.
Vergil: Mi a valdi szndkod? - krdezi, mikzben mgtte hullnak a tetemek, majd magra veszi a csuklyt.
Nemsokra belepik az utcn a vros laki, akik kztt nyugodtan stl el, nem nzz senkire. Egy n mgis utna fordul, de nem nz r.
Epilgus
Sanctus legyzse utn a huszadik kldetsben Vergil marad s harcol a stblista alatt a dmonokkal.
Fortunra leszllt az j. Vergil tvozni kszl, csuklyjba bjva s bksen stl az utcn. Egy pillanatra visszafordul, elmond valamit, aztn megy tovbb, mg el nem hagyja a vrost. Az rnyka igen rdekes.
Vergil: Nos, nem tudom pontosan, hvhatom-e ket cltalannak. De hamarosan meg fogjk ismerni ezt a dmoni ert. Egy nagy rszt, amit valaha elkpzeltek. Sparda finak erejt.
